Párbeszédünk időpontja reggel fél nyolc, helyszíne a havas táj, hőmérséklete nagyon mínusz.
Áron: Nézd, milyen hós az autónk!
Én: Igen, nagyon havas.
Áron: Havas… Gyeje sepejjük le jóla a havt!
Én: Havat, nem havt.
Áron: Megdobtalak havval!
Én: Hóval…
Időközben elindulunk. Áron homlokát ráncolja, rakja össze fejben az információt. Én pedig azon töprengek, hogy az ehhez hasonló logikátlanságok nélkül mennyivel könnyebb volna az anyanyelvünk! Ám – valószínűleg – kevésbé lenne szép…
Kézenfekvő és logikus gondolatok a kisebbik halacskától
By: Ingrid on 2010. február 3.
at 07:45